A fűtőház története

Készítette: Biró Ferenc Mihály vasútbarát-gyűjtő

.

A vasútfejlesztés „margójára”

.

Püspökladány egyik jelképes „kapuja” a vasútállomás, ide érkeznek, és innen indulnak a vasúton utazók, a távolból ide látogatók itt szerzik első élményeiket városunkról, és persze a távozókban az utolsó püspökladányi kép a vasútállomás lesz.

A vasútfejlesztéssel alaposan átformálódik a püspökladányi vasútállomás arculata is, e folyamatnak lehetünk tanúi napjainkban.

Vasútállomásunk egyik jellegzetessége volt több, mint 154 évig az 1860-ban épült fűtőház épülete. A mintegy másfél évszázad az utazóközönségének és vasutasságának, mint szimbólum jelent meg lelki szemei előtt a Tiszavidéki Vasúttársaság un. négyállásos, kétvágányú fűtőházi épülete, mely a vasúttársaság típusterve alapján épült. (1. sz. kép) Ilyen típustervek alapján építettek fel fűtőházakat a vasúttársaság nagyobb állomásain például Szolnokon, Püspökladányban, Debrecenben (2. sz. kép), Nagyváradon, Miskolcon, Kassán és Aradon.

A vasúttársaságnak ilyen típustervei voltak a felvételi épületekre is, az I. – V. rendű épületek létesültek a vasút terjedésével együtt. Elsőrendű felvételi épületet kapott többek között Szolnok és Debrecen, másodrendű Püspökladányban (3. sz. kép) és Mezőtúron, harmadrendű Karcagon, negyedrendű Törökszentmiklóson, ötödrendű pedig Fegyvernek-Örményesen épült. A felsorolt felvételi épületekből Szolnokon és Debrecenben már a harmadik generációs épületek vannak, a többiek pedig a másfél évszázad alatt több átalakításon estek keresztül és így sok-sok külső jellegzetességeiktől meg lettek fosztva. Éppen a napokban adták át a Fegyvernek-Örményes-i felvételi épületet korhűen felújítva, a vasút-fejlesztési projekt keretében. A jelenlegi tervek szerint megújul Karcag és Püspökladány felvételi épülete is. A Tiszavidéki Vasúttársaság másik jellegzetessége az első három vagy négy vágány fölé fából ácsolt, díszítő fafaragással ellátott színesre festett csarnok volt (4. sz. kép). A püspökladányi csarnokot az első világháborúban bontották le, mert a gyakori tűzesetek megrongálták tetőszerkezetét és helyreállítására a háborús években nem volt lehetőség.

Visszatérve a püspökladányi fűtőházhoz, az 1860-ban épült eredeti épületet 33,5 x 10,92 méteres belmérettel építették (5. sz. kép). A korabeli házszámjegyzékben, mint „Vasúti Mosóház” szerepel és a „vonatmozgósítási szolgálat” szakághoz tartozott, s első főnöke Oggelder Mátyás felvigyázó volt.

A fűtőház létesítésének célja az 1857-ben átadott Szolnok-Püspökladány-Debrecen, és az 1858-ban megnyitott Püspökladány-Nagyvárad vonalon szolgálatot teljesítő gőzmozdonyok kiszolgálása. Jelentősége 1898-ban a Püspökladány-Füzesgyarmati HÉV megnyitásával csak növekedett, hiszen ekkor még a vasúti vontatást csak gőzmozdonyok látták el.

A gőzmozdonyok kiszolgálása a következő munkafolyamatokat jelentette: szénnel és vízzel való feltöltés kezdetben kézzel működtetett szivattyú segítségével élővízből, majd un. vízdaru (6. sz. kép) segítségével, a hamuláda ürítése, az esetleges gyorsjavítások, siklócsapágyak kenése, csavarok és egyéb szerelvények beszabályozása stb.

A püspökladányi fűtőház jelentőségét rendkívüli módon megemelte, hogy az állomás területén fúrt kutakból nyert víz lágyvíz minőségű volt, így a gőzmozdonyok kazánjában a vízkőképződés kisebb volt, ezért a mozdonyvezetők előszeretettel „szereltek” Püspökladányban. Az 1916-os Almanachban már szerepel a szivattyúkezelő munkakör, ő végezte a gőzmozdonyok vízzel való feltöltését. Az első fúrt kutat még a Tiszavidéki Vasúttársaság fúratta 1877-ben, majd a MÁV is fúratott még kettő darab kutat 1886-ban és 1905-ben, mindhárom kút mélysége 200 és 300 méter között volt. A kutakból a víz, gáz kíséretével és 20 C fok hőmérséklettel érkezett a felszínre, a gázt leválasztották és csővezetéken elvezették a felvételi épület előtt elhelyezett lámpákba (4. sz. kép), amit utasításban meghatározott időpontban gyújtottak meg. Később ilyen gázlámpák világítottak az épület várótermeiben is.

Az eredeti épületet az 1900-as évek elején a MÁV bővítette a Budapest felőli végén egy toldalékrészt építettek hozzá mely csak részben követte az épület eredeti stílusát, és az új homlokzat már nem az eredeti formában készült el. A bontáskor jól látszik az eredeti homlokzat, amit az épület belsejében nem bontottak el, az épület bővítésekor (21. sz. kép).

Az így kialakított épületen 1979-ben a tetőt horganylemezzel átfedték, 1980-ban a homlokzat felújítása is befejeződött, ekkor cserélték ki az ablakokat is. Mindkét végének eredeti helyreállítása 1994-ben történt meg (6. sz. kép). Néhány műszaki adat az épületről: gerincmagassága +9,5 m, hasznos alapterülete 546 m2, falazata nagyméretű kis téglából készült, beépített térfogata 4050 lm3.

Az épületet a gőzvontatás (7-8-9-10.sz kép) 1970-es években való megszüntetése után mozdonyjavításra használták a 2000-es évek elejéig, amikor az önálló Vontatási Főnökség is megszűnt Püspökladányban. A fűtőház épülete az utóbbi 10 évben kihasználatlan volt, néha a biharkeresztesi vonalon használt BZ szerelvények tárolására szolgált (11. sz. kép). Nem különben az egykori nagy múltú vontatási telep többi épülete. A Vontatási Főnökség megszűnése után a kisebb épületeket selejtezték és elbontották, a többi pedig – így az emeletes irodaépület (28. sz. kép) is – a sorsára maradt, kitéve a fosztogatóknak, bár a vasút egy-két intézkedést hozott az épületek állagának megőrzésére, de sajnos a funkcióját vesztett épületcsoport folyamatosan pusztul, használat nélkül.

Sajnos ugyanez mondható el az egykori fatelítő üzem technológiai és irodaépület együtteséről (40. sz. kép) is, amit azóta egy 2008-ban kelt jogszabály alapján védetté nyilvánítottak (12-13.sz. kép). Ezért a püspökladányi civilek egy folyamatosan bővülő csoportja úgy gondolta, hogy a közel 100 éves épületet és a benne lévő gépeket megmenti és bemutathatóvá teszi az utókor számára, az épületegyüttesben egy kulturális közösségi teret létrehozva, elhelyezve ott a városunkban létező vasúttörténeti magángyűjteményt (ami jelenleg dobozokban van), és vasutas civil szervezeteknek (Vasutas Nyugdíjas Egyesület) állandó otthont teremtenénk ezzel. Azt hiszem így „találkozna” a civil kezdeményezés és a MÁV álláspontja. Sajnos civil csoportunk falakba ütközik, s így pusztulnak a felbecsülhetetlen – európai mércével is mérve rendkívül értékes – ipartörténeti jelentőségű műemlékek. A civilek javaslatára került be a püspökladányi Települési Értéktárba 2014. május 20-tól a „volt MÁV Fatelítő gépi berendezései és épületegyüttese”.

A MÁV hivatalos állásfoglalása a következő, a funkció nélkül maradt épületekkel kapcsolatban:

„MÁV Zrt. a használatban lévő épületei fenntartását is csak nagy erőfeszítések árán tudja biztosítani.

A használaton kívül került épületek megfelelő karbantartásának, felújításának finanszírozása pedig szinte lehetetlen. A MÁV saját műemléki kategória csak azon épületek esetében jelent védelmet, amelyek használatban vannak és várhatóan hosszútávon is használatban maradnak. A funkció nélkül maradt épületek esetében ez a védelem nem sokat ér, hiszen bármikor visszavonható, illetve az értékesített épültekre már nem vonatkozik. A helyi védelem és a műemléki védelem is leginkább a használatban lévő épületek esetében hatásos.

A funkció nélkül maradó épületek esetén csak elnyújtja a pusztulás folyamatát. Lényeges tehát, hogy mielőbb új funkciót kapjanak a védendő épületek, és ehhez a megmentésben érintettek (MÁV, önkormányzat, alapítványok, vállalkozók) összefogására van szükség. Pusztán közgazdasági szemlélettel, üzleti vállalkozás keretében általában nem, vagy ritkán lehet műemlék épületeket hasznosítani, főleg, amikor már szinte romossá vált épületeket kell megmenteni.”

(Forrás: http://www.konferenciairoda.hu/vasutallomas_2010/eloadasok/bbi.pdf)

Elérkezett a 2014-es év, a fűtőház elbontásra kerül a személypályaudvar bővítése miatt (14. sz. kép). A tervek szerint a fűtőház helyén a személypályaudvar 5. 6. 7. vágánya épül föl. Az épület bontását nem csak gépi, hanem kézi munkával is végezték, az így szétbontott épületet – Püspökladány Város Önkormányzata harcos kiállása miatt – újjáépítik a „Füsti”-ben, a Magyar Vasúttörténeti Parkban (15. sz. kép).

Fényképezőgépemmel végigkövettem a fűtőház bontásának valamennyi fázisát (16-28.sz. kép), a képmellékletben összegyűjtöttem az egykori épületről készült fotókat a XIX. századtól a XXI. századig.

*

Írásom következő fejezetében a gyűjteményemben rendelkezésre álló forrásokból állítottam össze a püspökladányi fűtőház személyzetére vonatkozó adatokat. Érdekességképpen megjegyzem, hogy a gőzmozdonyokat, majd később a diesel és villamos mozdonyokat kiszolgáló (kiszerelő, karbantartó és műhelyi) személyzetről említést egyik szakirodalom sem tesz.

A Közlekedési Almanach és Sematizmus 1907. (29. sz. kép) évi kiadása szerint a „vonatmozgósítási szolgálat”-nál két nevet találtam: Zelenka János mozdonyvezető, Figusch Adolf Rudolf mozdonyvezető-gyakornok nevét, de a korabeli technikai feltételeket a gőzmozdonyok kiszolgálását, karbantartását ismerve biztos vagyok benne, hogy a szolgálatnál több munkavállaló is dolgozott.

A Közlekedési Almanach és Sematizmus 1916. (30. sz. kép) évi kiadása szerint a fűtőházvezető Hobik Emil miniszteri fogalmazó. Segéd mozdonyvezetők: Tatay Viktor, Zagyva András, Serényi Rudolf.  Kocsivizsgálók: Megyesi Ferenc, Sándor Sándor, Bayer Antal, Balázs József, Pozsegovits János, Kiss Gyula, Bécs Miklós. Szivattyúkezelő: Hegedűs István. Előfűtők: Hodu István, Vámosi András. Mozdonyfűtők: Balázs Mihály, Nagy József, Péli József, Galsi József. Éjjeliőr: Munteán Nisztor.

Vasutasok és Hajósok Címtára 1926. (31. sz. kép) évi kiadása szerint a fűtőházvezető Őze Imre mozdonyfelvigyázó.

Műszaki segédtisztek:

Mozdonyfelvigyázók: Lőrincz József, Sinkovics Bálint, Mácsai Dániel.

Főkocsivizsgáló: Dombai Gerzson.

Kocsivizsgálók: Sándor Sándor, Feczkó György, Losinszki István, Adorján András, Járai Lajos.

Főmozdonyvezető: Pozsonyi István

Mozdonyvezetők: Szigeti István, Balogh József, Kun László, Stiegelmajer Gyula, Szegedi András, Fülöp Andor, Meskó Lajos, Tóth Kálmán, Mácsai István, Baranyi István, Hodosi István, Kovács József.

Mozdonyvezető jelöltek: Joó Rezső, Böőr Lajos, Tenczlinger József.

Üzemi segédtisztek:

Irodai segédtiszt: Dobos Lajos.

Műszaki altisztek:

Előfűtők: Hodu István, Péli József, Kurucz József.

Fűtők: J. Nagy János, Somogyi György, Szabó Sándor II., Józsa Lajos, Péli István, Koncz Ferenc, Borsos Lajos, Szabó István, Pataki József, Szilágyi Gábor.

Napibéres fűtők: Birinyi István, Béres György.

Szivattyúkezelő: Pákozdi József.

Napibéres lámpatisztító: Kiss Lajos, Varga Gábor.

A Magyar Mozdonyvezetők Almanachja 1932. (32. sz. kép) évi kiadása szerint a fűtőház főnöke Makkos Nándor okl. gépészmérnök, aki munkakörét 1927-től látja el. A fűtőház mozdonyfelvigyázói munkakörét Búmbuj Péter, Mácsai Dániel és Zinn Ferenc látták el. Az almanach a fűtőház csak mozdonyvezető beosztásban lévő dolgozóiról tesz említést. Főmozdonyvezetők: Balogh József, Kun László, Pozsonyi István, Szigethy István, Madár Géza. Mozdonyvezetők: Baranyi István, Barna Sándor, Biró György, Burián Imre, Kalina Gyula, Kisújszállási László, Kláil József, Kovács József, Lazányi Lajos, Mácsai István, Szmatana István, Tenczlinger József, Tóth Kálmán, Lőrinczi György, Molnár Gyula, Nagy József.

Az almanach érdekessége, hogy a nevek felsorolásán kívül egy rövid életrajzot is közöl, így püspökladányi születésű mindössze Kláil József, Lazányi Lajos.

A Közlekedési Címtár Vasutas Évkönyv 1947. (33. sz. kép) évi kiadása szerint Csapó Mihály mozdonyfelvigyázó a fűtőházvezető; Pláveczky Ignác ellenőr; Kovács Ödön ideiglenes főtisztről tesz említést.

A Magyar Mozdonyvezetők Évkönyve 1948. (34. sz. kép) évi kiadása szerint a fűtőházvezető Csapó Mihály mozdonyfelvigyázó; Pláveczky János, Pósfalvi János, Volszki Mihály mozdonyfelvigyázók; Kovács Ödön főtiszt; Balla Sándor, Barátfalvi Sándor, Pirnág Jenő irodasegédtisztek;

Főmozdonyvezetők:

Antal Jenő,

Csányi József,

Csiki József,

Décsi József,

Dudás Sándor,

Fehér Péter,

Fekete Károly,

Fórián Sándor,

Horváth Lajos,

Kalocsai János,

Ifj. Kaszás István,

Kolláth Balázs,

Krasznai József,

Lazányi János,

Magyari Imre,

Major János,

Miszner Gyula,

Molnár Ferenc,

Nagy Lajos,

Péli József,

Pócsai Sándor,

Popsa Mihály,

Reisz Mátyás,

Rózsai Béla,

Skribek József,

Szabó Béla,

Szilágyi Péter,

Vas János,

Zavarkó Béla.

.

Mozdonyvezető: Bodnár Jenő, Kelemen Antal

Főkocsivizsgálók: Cseke Károly, Csukás József, Kállay Imre, Kovács László, Sass Benjamin.

Villamos felvigyázó: Sitkei Endre

Előfűtők: Felföldy Mihály, Kovács Imre.

.

Mozdonyfűtők:

Anderkó Lajos,

András Gábor,

Andrási Mátyás,

Arnóth Gyula,

Arnóth Sándor,

Asztalos István,

Bácsi Lajos,

Birinyi Mátyás,

Csáthy Sándor,

Csontos Mihály,

Dúró Gyula,

Egri Sámuel,

Fekete Zsigmond,

Gréll Sándor,

Gyöngyösi László,

Harmati Lajos,

Hegedűs Márton,

Kézdi Dénes,

Kirják János,

Kiss Sándor,

Kovács Lajos,

Körtvélyesi Lajos,

Lövei Gábor,

Bakai Lajos,

Márton Károly,

Máté István,

G. Nagy Gergely,

Nagy János,

Nagy Károly,

Nádházi Benjamin,

Nádházi Lajos,

Papp II. Lajos,

Patai István,

Pázmándi Mihály,

Pető Károly,

Péri Lajos,

Rábai Balázs,

Rábai Lajos,

Rácz József,

Szabó Imre,

Szabó József,

Tóth Mihály,

Varga Gábor,

Varga József,

Vasas András,

Veres István,

Vona József.

 

Végül a 2005. éven a Mozdonyvezetők Szakszervezete által megjelentetett Almanach (35-36.sz. kép) alapján tekintjük át a püspökladányi mozdonyvezetők névsorát:

Almási Sándor,

Antal Tibor,

Antós Lajos,

Bagosi Tibor,

Baráth János,

Berki László,

Bodrogi Árpád,

Bodó Lajos,

Bodó László,

Borsos Ferenc,

Csáti András,

Csáti András I.,

Csáti Ferenc II.,

Cséki István,

Csordás Csaba,

Csukás Károly,

Daróczi Mátyás,

Daróczi Zoltán,

Dúró Zsolt,

Egri Imre,

Faják László,

Faragó Sándor,

Faragó Sándor,

Fazekas Attila,

Fekete II. Bálint,

Fekete István,

Fenyves Vidor,

Fináncz János,

Fórián II. Lajos,

Fórián Imre,

Győri Elek,

Hajdú Tibor,

Halasi József,

Hankó József,

Hári András,

Horváth István,

Horváth II. József,

Horváth II. Lajos,

Horváth Lajos,

Juhász III. János,

Kabai József,

Kamuti Sándor,

Kapus János,

Karacs II. Ferenc,

Kárai Imre,

Károlyi László,

Keller Pál,

Kéri József,

Kis Simonka József,

Kiss Csaba,

Kiss Zoltán II.,

Kiss III. László,

Kiss Lajos,

Kiss Sándor VII.,

Kiss Tibor,

Kiss Zoltán,

Kolláth Béla,

Kovács László,

Kovács Lajos,

Kovács Tibor,

Laki János,

Lévai Lajos,

Lőrincz József,

Lövei Sándor,

Lövei Lóránd,

Magyari János,

Máté Attila,

Mester Lajos,

Molnár János II.,

Murvai Péter,

Nagy András,

Nagy Ferenc,

Nagy László,

Nagy József II.,

Nagy Tibor,

Nagy Sándor,

Oláh III. Sándor,

Oláh Lajos,

Ordasi II. József,

Ordasi Zoltán,

Pecze György,

Perdi Jenő,

Pete Sándor,

Pető Zsigmond,

Pláner Imre,

Rábai III. Lajos,

Rácz Sándor,

Rácz Zoltán,

Sajtos Sándor Áron,

Schubert Károly,

Seres Imre,

Sipos Géza,

Somogyi Lajos,

Szabó István,

Szabó Lajos,

Szabó Lajos,

Szabó László,

Szatmári István,

Szilágyi László,

Szilágyi Sándor,

Szűcs József,

Tomsits András,

Tóth Benjamin,

Tóth II. Tibor,

Tóth III. Sándor,

Tóth V. Imre,

Török Ferenc,

Újvárosi József,

Vad Sándor,

Vadász III. András,

Vadász László,

Varga Csaba,

Varga Sándor,

Varga III. Sándor,

Varga Jenő,

Varga Tibor,

Varga Zoltán I.,

Vona Lajos.

*

A püspökladányi fűtőház bontásával lezárult egy mintegy másfél évszázadig tartó fejezet e nagy múltú, generációkat foglalkoztató vasúti vontatási szakszolgálat életében (37. sz. kép).

Természetesen a fejlődés elé gátat vetni nem szabad, ezért örül a lelkem, hogy a majdan a Magyar Vasúttörténeti Parkban felépítendő fűtőházra valahol kikerül egy tábla és hirdeti, hogy az egykori épület Püspökladányban szolgált 154 éven át. A másik szívemhez közel álló hír – bejegyzést kaptam ugyanis honlapomra az országos hírű és nagy hagyománnyal rendelkező Veresegyházi Baranyai János Vasútbarát és Modellező Klubtól – hogy fűtőházunk makettjét elkészítették 1:87 arányban. Őszinte örömmel fogadtam a meghívást a Szolnokon, folyó év március 12-15-ig megtekinthető vasútmodell kiállításra, ahol a fűtőház modellje része lesz a terepasztalnak (38-39. sz. kép).

 

Püspökladány, 2015. 02.22.

 Biró Ferenc Mihály vasútbarát-gyűjtő

*

Felhasznált szakirodalom:

Wikipédia, Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben, Magyar vasúti Szaknaptár Közlekedési Almanach és Sematizmus1907, 1916, Vasutasok és Hajósok címtára 1926, Magyar Mozdonyvezetők Almanachja 1932, Közlekedési Címtár Vasutas Évkönyv 1947, Magyar Mozdonyvezetők évkönyve 1948, Mozdonyvezetők Szakszervezete Almanach 2005.

*

KÉPGALÉRIA: (RiBiFeMi Archívum)

  1. A püspökladányi fűtőház épülete (Fotó: BFM)
  2. A Tiszavidéki Vasúttársaság debreceni fűtőház épülete (Fotó: Internet)
  3. A püspökladányi felvételi épület (Fotó: www.vasutasmult.hu)
  4. A vágányok feletti fedett csarnok Püspökladányban (Fotó: korabeli képeslap)
  5. A fűtőház épülete az 1800-as évek vége felé (Fotó: Közlekedési Múzeum)
  6. Az 1994. évben felújított homlokzat (Fotó: Internet)
  7. Egy 242-es „Búvár” becenevű gőzmozdony a fűtőház előtt 1964 (Fotó: Internet)
  8. A 342,141 pályaszámú gőzmozdony vizet vesz fel a fűtőház előtt (Fotó: Internet)
  9. A fűtőház épülete az 1970-es évek legelején (Fotó: www.vasutasmult.hu)
  10. Amikor még pezsgett az élet a vontatási telepen (Fotó: Internet)
  11. A MÁV Nosztalgia Kft. 424,247 pályaszámú gőzmozdonya 2010 őszén, háttérben a fűtőház (Fotó: Varga Jenő)
  12. A fatelítő technológiai és iroda épületegyüttese (Fotó: MÁV Favéd)
  13. „Amikor még dudált a gyár!” Karcag felől érkezőben, háttérben a fatelítő kéménye 1958 (Fotó: Internet)
  14. Az egykori vontatási telepi vágány helye, háttérben a még álló fűtőház 2014. 01. 22. (Fotó: BFM)
  15. A bontás elkezdése előtt 2014. 03.14. (Fotó: BFM)
  16. Elkezdődött a horganylemez tető bontása 2014. 03. 21. (Fotó: BFM)
  17. A deszkaborítás bontása is elkezdődött 2014. 03. 21. (Fotó: BFM)
  18. A tetőszerkezet bontása, kézzel sorszámozással 2014. 03. 27. (Fotó: BFM)
  19. A tetőszerkezet egy részét már lebontották, a vakolat eltávolítása folyamatos 2014. 04. 03. (Fotó: BFM)
  20. A tetőszerkezet lekerült, ekkor a toldalék rész elvált az eredeti épülettől és a megtámasztása szükségessé vált 2014. 04. 24 (Fotó: BFM)
  21. Az elvált toldalékrész lebontása után vált láthatóvá a XIX. századi eredeti homlokzat egy része 2014. 05. 06. (Fotó: BFM)
  22. Már a téglák egyenkénti válogatása és tisztítása történik 2014. 05. 14. (Fotó: BFM)
  23. A megtisztított, raklapra rakott, lefóliázott téglák elszállítása 2014. 05. 14. (Fotó: BFM)
  24. Az újra beépítésre kerülő téglák deponálása 2014. 05. 21. (Fotó: BFM)
  25. A fűtőház „becsomagolva” 2014. 06. 05. (Fotó: BFM)
  26. A fűtőház helyén már az új 7. vágány 2014. 08. 06. (Fotó: BFM)
  27. Az új 6-7. vágányokon már megindult a forgalom 2014. 10. 02. (Fotó: BFM)
  28. Már csak az emlékezetünkben létezik a fűtőház épülete 2014. 10. 17. (Fotó: BFM)
  29. Közlekedési Almanach és Sematizmus 1907 címlapja
  30. Közlekedési Almanach és Sematizmus 1916 címlapja
  31. Vasutasok és hajósok címtára 1926 címlapja
  32. Magyar Mozdonyvezetők Almanachja 1932 címlapja
  33. Közlekedési Címtár Vasutas Évkönyv 1947 címlapja
  34. Magyar Mozdonyvezetők Évkönyve 1948 címlapja
  35. Mozdonyvezetők Szakszervezete Almanach 2005 címlapja
  36. Az Almanach püspökladányi képei a fűtőházról
  37. Ez már a múlt Püspökladányban (Fotó: Seres István)
  38. A fűtőház 1:87 arányú makettjének Budapest felőli oldala (Fotó: Baranyai János Vasútbarát és Modellező Klub Veresegyház)
  39. A fűtőház 1:87 arányú makettjének Debrecen felőli oldala éjszaka (Fotó: Baranyai János Vasútbarát és Modellező Klub Veresegyház)
  40. Az egykori fatelítő technológiai épülete (Fotó: BFM)

 

 

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

 ***

Tovább a friss hozzászólásokhoz