Vendéglátás

*

Royal Kávéház és Szálloda

*

A Royal Vendéglő és Szálloda Kecskés Gyula helytörténet-kutatónk feljegyzései szerint a Püspökladány, Rákóczi u. 54. alatt működött és Szántó Márton  vendéglős építette az 1910-es évek közepén. Az 1950-es évek elejétől rendőrklubként működött.

(Megyaszai Szilvia)

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

***

Rákóczi Szálloda és vendéglő (Nagyvendéglő):

A Hősök tere 5. sz. alatti emeletes épület. Az 1800-as évek közepén épült, a kétfelőli földszintes toldalékot később építették.
A Nagyvendéglőt az 1920-30-as években Hegedűs Mátyás volt főpincér bérelte, mellette testvére Elemér, és a főpincér Csáthi Béni volt. Abban az időben a legtöbb szórakoztató jellegű esemény ott játszódott le.

Az utca felőli üvegezett bejáró 1911 előtt  szélesebb volt, rajta kocsik, szekerek mehettek be az utcáról az udvarra.

Az emeleti részen néhány egyesület (iparoskör, kereskedelmi kör) működött, itt voltak a szállodai szobák, esténként ott mulattak magasabb pénzű bérlő urak. Ott muzsikált Jónás Béla és cigányzenekara és Nádházi József zenekara is.
A földszinten fodrászüzlet, a többi helyiségben ivó, éttermek voltak, a nagyteremben rendezték az előadásokat és a bálokat.
Volt olyan ember is, aki eltáncolt egy ökör árát.
1896-ban már Kaszinóként működött, amelyben azonban a szegény, Széchenyi által elképzelt közéletiség dáridói zajlottak, valamint asszonyokból és lányokból álló nőegyletek alakultak , ” thea- délutánokat ” rendeztek az  árva gyerekek megsegítésére.

1950-ben a járási tanács székhelye lett.   

(Forrás: B. Kiss Albert: Püspökladányi pékmester közéleti, családi naplója és krónikája 1920 – 1990)

***

 TUDOD-E?

– Német katona őrmester lövöldözött a Rákóczi vendéglő nagytermében

„1944. március 19-én Ladányba is jöttek német katonák. Itt még akkor háború nem volt. A szórakozóhelyek működtek a kultúrházakban és a kocsmákban is.
Egy tragikus eset történt akkor tavasszal a Rákóczi vendéglő szórakozó termében. Egy napon zártkörű rendezvény volt a Rákócziban. Német tisztek, altisztek és a ladányi elöljáróság vezetői és meghívottak közösen szórakoztak. Rendben ment minden. Egyszer csak váratlan pillanatban egy német katona őrmester ittas állapotban előkapta pisztolyát, és néhányszor a mennyezetbe lőtt …
Pánik tört ki. Aki tudott, menekült kifelé. A lövöldöző őrmestert a német katonák a helyszínen lefogták, szerencsére nem halt meg senki. A szórakozásnak azonban vége lett. A német katonai törvények alapján a hadbíróság a kilengő pisztollyal hadakozó őrmestert halálra ítélte. Golyó általi halál végzett vele.
A református temetőben lőtték agyon a német katonák. Jeltelen sírban helyezték el a kövesút mellett lévő kerítésen belüli árokban. Sajnos így járhat az ember, ha nem tud magára vigyázni …”

 

– Bérfuvarozás

Egy karcagi embernek engedélyt adtak, hogy bérfuvarozást vállalhat automobiljával a Rákóczi vendéglő és az állomás között: vörös salakról gondoskodtak tenisztársaság számára, és vonósötöst alakítottak. 

 

– Nyilvános ház

A Rákóczi szálloda az 1920-as években bordélyházként is működött.

(Forrás: B. Kiss Albert: Püspökladányi pékmester második közéleti, családi naplója és krónikája 1920 – 2000 c. könyvéből)

***

Ahogy mi emlékszünk:

– “A régi Nagyfogadó 1911-ig. Megtoldása után 1911-től 1950-ig Rákóczi vendéglő és szálloda.” (F. Ildikó)

– “Azon a nagy bejárati ajtón lehetett bemenni a Fogadó belső udvarába.” (F. Ildikó)

– “Nagyon tetszik! Varázsa van ennek az épületnek, szinte vágyom ott lenni.” (L. Edit)

–  “Az aljában volt egy nagy terem állítólag. Ott tartották a bálokat. A nagymamámtól hallottam.” (L. Attila)

– “A berendezések közül néhányat láttam kisgyerekként. Emlékszem arra, hogy Hegedűs Mátyás bácsi volt régen a Rákóczi igazgatója, és az ő lakásuk udvarán láttam bizonyos réz-díszítésű ágyakat, amikre azt mondták, hogy az a Rákócziból való.” (K. S-né Júlia)

Tovább a friss hozzászólásokhoz

***

Hangulat étterem:

A Biczó-halmi pince, melynek helyére az étterem épült, 1969-ig községünk legrégibb építménye volt, a Kép-ér kanyarulatában emelkedett. A 18. század közepén már megvolt a Biczó-halom alatt. A jobbágyoktól kilenced címen beszedett bort, esetleg gabonát is tárolhattak eleinte benne. A Biczó-halom tövében állt a Biczóhalmi-csapszék (másnéven halom alóli csapszék), mely a 18. század második felében épült.
1796-ban azt írták róla, hogy új ajtót kapott.

A Biczó- halom helyére építették 1969-ben a Hangulat éttermet, 3 563 745 .- Ft-os költséggel.
1970. február 5-én nyílt meg, a Petőfi u. 3. sz. alatt. Az ÁFÉSZ vendéglátó egysége volt.

(Forrás: Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben, 1974.)

***

Ahogy mi emlékszünk:

– “Karácsonytól Szent Mihály napjáig csak a község belterületén lévõ csapszékekben vagy a község külterületén található csárdákban lehetett
bort mérni. Csapszék kettõ volt a településen: a Belsõ csapszék és a Biczó-halmi csapszék.
A Belsõ csapszékrõl már az 1791. évi összeírás azt mondta, hogy félig földbe süllyesztett õsrégi, tölgydeszkából épült nádtetõs épület pincével.
Helyileg a mai városi bíróság és a református lelkészi lakás közötti területen lehetett, 1860 körül bontották el a református egyház kérésére.
A Biczó-halmi csapszék az 1700-as években épült a mai Hangulat vendéglõ helyén volt Biczó-halom tövében. Ez is nádtetõs, de nyitott tornácos
épület volt, pincéje a Biczó-halom alatt terült el. Funkcióját az 1850-es években épült Nagy vendégfogadó, másnéven Rákóczi vendéglõ és szálloda vette át, mely 1940-ig működött.” (B. Judit)

– “A Biczó nevű halom több 100 éves elnevezés, akkor említik utoljára egy Biczó nevű ember nevét, valószínűleg vele történt valami a halmon, ami miatt róla kapta a nevét. “ (F. Ildikó)

– “Erről már nekem is mesélt apukám és mintha azt mondta volna, hogy itt tárolták a jeget inenn hordták szét.” (K-né J. Kriszta)

– “Később a “sarkinak” volt az ital- stb. raktára. A sarki az FMSZ legnagyobb élelmiszerboltja volt. A domb másik vége a kultúrház udvarára lejtett. Télen ott sokszor szánkóztunk. még mikor bálba jártunk, akkor is meg volt a domb. ” (K.  Sámuel)

– “Az onnan elhordott halommal töltötték az mostani Petőfi utca páros számozású oldalát” (F. Ildikó)

Tovább a friss hozzászólásokhoz

***

2. kép: Camping

1975. május 20-án adták át a fürdő mellett felépített ÁFÉSZ camping telepet, amely 100 ággyal rendelkezett, területén sátorokat is el lehetett helyezni, valamint lakókocsikat is fogadtak. Összesen 22 faházat telepítettek, amelyek nagy számban vonzották a turistákat.
1984-ben megépült egy emeletes épület is 7 szobával és egy játékteremmel.

***

Ahogy mi emlékszünk:

– “80-as évek, ott volt az első érettségi találkozónk, a különteremben…mert az is volt!” (B. Anikó)1. kép

– “Ez a kép kb. a 80-as években készült. Én a 90-es évek elején kezdtem feljárni bulizni, és egy nagyon korai bulira emlékszem itt, de akkor már nem étterem volt szerintem, csak szimpla kocsma.” (Sz. Edit)3. kép

– ” Nekem itt volt a Bocskaiba az “első áldozásom” remélem Stolichnaja vodka emlékszel rám:))” (Zsinka) 3. kép

– “Felépült, bár az “aranykor” rövidre sikerült. Valameddig Diszkó is üzemelt, de aztán hamar egy egyszerű kocsmára deklarálódott . Bár én itt már nem szórakoztam.” (Cs. József)3. kép

– “Én úgy emlékszem itt videofilmeket néztünk sokat! Alámondásosat!:-)” (R. István)3. kép

– “Pipás és Nagy “Cuki”.  Hátul cukrász üzem. Én 30 filléres fagyival kezdtem az emlékeimet, aztán felháborodtunk amikor 50 fillér lett.” (Cs. József) – 4. kép

– “Még előttem van az egész berendezés, nem tévednék el.” (F. Ildikó)4. kép

– “De milyen finom is volt ott a fagyi!” (K. Andrea)4. kép

Tovább a friss hozzászólásokhoz