Rákóczi szálloda

***

Rákóczi Szálloda és vendéglő (Nagyvendéglő):

A Hősök tere 5. sz. alatti emeletes épület. Az 1800-as évek közepén épült, a kétfelőli földszintes toldalékot később építették.
A Nagyvendéglőt az 1920-30-as években Hegedűs Mátyás volt főpincér bérelte, mellette testvére Elemér, és a főpincér Csáthi Béni volt. Abban az időben a legtöbb szórakoztató jellegű esemény ott játszódott le.

Az utca felőli üvegezett bejáró 1911 előtt  szélesebb volt, rajta kocsik, szekerek mehettek be az utcáról az udvarra.

Az emeleti részen néhány egyesület (iparoskör, kereskedelmi kör) működött, itt voltak a szállodai szobák, esténként ott mulattak magasabb pénzű bérlő urak. Ott muzsikált Jónás Béla és cigányzenekara és Nádházi József zenekara is.
A földszinten fodrászüzlet, a többi helyiségben ivó, éttermek voltak, a nagyteremben rendezték az előadásokat és a bálokat.
Volt olyan ember is, aki eltáncolt egy ökör árát.
1896-ban már Kaszinóként működött, amelyben azonban a szegény, Széchenyi által elképzelt közéletiség dáridói zajlottak, valamint asszonyokból és lányokból álló nőegyletek alakultak , ” thea- délutánokat ” rendeztek az  árva gyerekek megsegítésére.

1950-ben a járási tanács székhelye lett.   

(Forrás: B. Kiss Albert: Püspökladányi pékmester közéleti, családi naplója és krónikája 1920 – 1990)

***

 TUDOD-E?

– Német katona őrmester lövöldözött a Rákóczi vendéglő nagytermében

„1944. március 19-én Ladányba is jöttek német katonák. Itt még akkor háború nem volt. A szórakozóhelyek működtek a kultúrházakban és a kocsmákban is.
Egy tragikus eset történt akkor tavasszal a Rákóczi vendéglő szórakozó termében. Egy napon zártkörű rendezvény volt a Rákócziban. Német tisztek, altisztek és a ladányi elöljáróság vezetői és meghívottak közösen szórakoztak. Rendben ment minden. Egyszer csak váratlan pillanatban egy német katona őrmester ittas állapotban előkapta pisztolyát, és néhányszor a mennyezetbe lőtt …
Pánik tört ki. Aki tudott, menekült kifelé. A lövöldöző őrmestert a német katonák a helyszínen lefogták, szerencsére nem halt meg senki. A szórakozásnak azonban vége lett. A német katonai törvények alapján a hadbíróság a kilengő pisztollyal hadakozó őrmestert halálra ítélte. Golyó általi halál végzett vele.
A református temetőben lőtték agyon a német katonák. Jeltelen sírban helyezték el a kövesút mellett lévő kerítésen belüli árokban. Sajnos így járhat az ember, ha nem tud magára vigyázni …”

 

– Bérfuvarozás

Egy karcagi embernek engedélyt adtak, hogy bérfuvarozást vállalhat automobiljával a Rákóczi vendéglő és az állomás között: vörös salakról gondoskodtak tenisztársaság számára, és vonósötöst alakítottak. 

 

– Nyilvános ház

A Rákóczi szálloda az 1920-as években bordélyházként is működött.

(Forrás: B. Kiss Albert: Püspökladányi pékmester második közéleti, családi naplója és krónikája 1920 – 2000 c. könyvéből)

***

Ahogy mi emlékszünk:

– “A régi Nagyfogadó 1911-ig. Megtoldása után 1911-től 1950-ig Rákóczi vendéglő és szálloda.” (F. Ildikó)

– “Azon a nagy bejárati ajtón lehetett bemenni a Fogadó belső udvarába.” (F. Ildikó)

– “Nagyon tetszik! Varázsa van ennek az épületnek, szinte vágyom ott lenni.” (L. Edit)

–  “Az aljában volt egy nagy terem állítólag. Ott tartották a bálokat. A nagymamámtól hallottam.” (L. Attila)

– “A berendezések közül néhányat láttam kisgyerekként. Emlékszem arra, hogy Hegedűs Mátyás bácsi volt régen a Rákóczi igazgatója, és az ő lakásuk udvarán láttam bizonyos réz-díszítésű ágyakat, amikre azt mondták, hogy az a Rákócziból való.” (K. S-né Júlia)

Tovább a friss hozzászólásokhoz