Videók

2017.01.04.

 

Beszélgetés Törő Gáborral (1985)

.

Ezt a különleges hangfelvételt a püspökladányi születésű, de évtizedek óta Orosházán élő Zilahi Lajos nyelvész bocsájtotta a Püspökladány Anno honlap rendelkezésére, kinek e honlapon több anyaga (könyvajánlója, publikációja) is olvasható.

Zilahi Lajos nyelvész anyaggyűjtése során a püspökladányi Törő Gáborral is beszélgetett, melyet e hangfelvétel őriz. A magnófelvétel 1985-ben készült Püspökladányban, nyelvjárási kutatás céljából.

Törő Gábor 1915. április 27-én született, gyermekként bojtár, majd pásztor volt Ágota-pusztán, később gulyás és csikós lett, végül mezőőrként dolgozott. Az 1958-ban alakult Püspökladányi Citeraegyüttesnek, mely később felvette a Sárréti Népi Együttes nevet (ma is e néven működik) Boruzs András mellett egyik oszlopos tagja volt.

Törő Gábor bácsi a hangfelvétel készítésekor 71 éves volt. A félórás beszélgetésben természetesen megelevenedik a múlt, mesél a fiatalkoráról, a munkájáról, s a felvételen régi ladányi helynevek (Révzug, Makkod, Fekete-halom, Miska-halom stb) és személynevek is elhangzanak. Megismerkedhetünk az Ágota-puszta és az egykori Ágota-csárda helyén üzemelő ágotai kurta-kocsma történetével, és más múltbéli történetekkel Törő Gábor, s Püspökladány múltjából.

A hanganyag Zilahi Lajos tulajdona, köszönöm, hogy a honlap rendelkezésére bocsátotta. Köszönöm Zilahi Tibornak és Burzukné Szilágyi Editnek a digitalizálásban nyújtott segítségüket!

 

Megyaszai Szilvia

 

*

A FELVÉTEL MEGHALLGATHATÓ ITT:

*

Zilahi Lajosról bővebben a honlapon:

Élete, püspökladányi adatgyűjtése története

Tájszótárai (Püspökladányi és Sárréti tájszótár)

A sárréti í-zés állapota című könyve

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

2016.08.31.

Gyökerek... egy világtalálkozó margójára

A filmért görgessen lejjebb!

 

Néhány napja volt 20 éve, hogy megrendezték Püspökladányban az első Püspökladányból elszármazottak találkozóját, 1996. augusztus 19-én. A jelentős eseménynek számító rendezvényről, s néhány elszármazott életéről az MTV Debreceni Körzeti Stúdiója is beszámolt, egy dokumentumfilm keretében, valamint Püspökladányban egy kiadvány került megjelentetésre a Püspökladányi füzetek 2. részeként (ez utóbbi bemutatása ITT található, a meghívott felszólalók teljes körének ismertetésével).

A fél órás filmösszeállítás néhány püspökladányi elszármazott életét részletesebben is bemutatja (franciaországi és németországi forgatási helyszínekkel is színesítve a filmet), illetve püspökladányi részleteket is tartalmaz, s ennek a már helytörténeti kordokumentumnak számító, 20 éves filmnek eredt nyomába újra a Püspökladány Anno helytörténeti honlap, annak szerkesztője.

A film megszerzése, majd digitalizálása után a Püspökladány Anno honlap megkapta a közzétételhez való hozzájárulást is az MTVA Archívum és Tartalomkereskedelmi Igazgatóságától, melyért nagy köszönettel tartozom! (Videók menüpontunkban további számtalan, püspökladányi vonatkozású film is megtalálható, melyekért minden esetben nagy hálával tartozik a Püspökladány Anno helytörténeti honlap az MTVA-nak, illetve készítőiknek, felajánlóiknak és más tulajdonosoknak!) Köszönöm e film digitalizálásában nyújtott technikai segítséget Burzukné Szilágyi Editnek és Tóth Sándornak!

Kérem, fogadják érdeklődéssel e 20 éves helytörténeti relikviát, melyet örömmel osztok meg püspökladányi olvasóinkkal, a honlap látogatóival.

Megyaszai Szilvia honlap-szerkesztő

*

A filmben megszólaltatott püspökladányiak (a filmben feltüntetett feliratok):

Csenki Imre Kossuth-díjas karnagy

Lenches Mária Magdaléna festőművész

Rácz Tibor

Dr. Palkonyai László orvos-mikrobiológus

Prof. Czirják László Pécsi Orvostudományi Egyetem

G. Nagy Ilián A némaság megintett című versét szavalja

Szűrös Mátyás országgyűlési képviselő, MSZP

Vígh Sándor

*

A bemutatott film adatai:

Cím: Gyökerek… Egy világtalálkozó margójára

Szerkesztő-riporter: Keserű Judit

Operatőr-rendező: Bakó János

Felelős szerkesztő: Tóth Károly

Körzeti Stúdió Debrecen

MTV RT. 1996.

*

 

A felvétel az MTVA tulajdona, az engedélyükkel történik a film bemutatása. Harmadik személynek a további felhasználása nem engedélyezett!

*

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

2016.02.03.

30 éve város Püspökladány

 

Püspökladányt 1986. január 1-én emelték városi rangra. A Városavató Ünnepi Tanácsülésre 1986. január 10-én, délelőtt 10 órakor került sor a Sportcsarnokban. Egy korabeli, a Magyar Televízióban sugárzott híradórészlet idézi meg ezt az eseményt.

A felvétel az MTVA tulajdona, az engedélyükkel történik a film bemutatása. Harmadik személynek a további felhasználása TILOS, nem engedélyezett!

Köszönöm Keserű Imrének a közreműködést a filmrészlet beszerzésében!

Püspökladány várossá válásával kapcsolatos összeállításaink, melyek a linkekre kattintva érhetőek el:

– Emlékezés Püspökladány várossá avatásának 30. évfordulója alkalmából

– “30 éves Püspökladány” emlékülés: VÁROS SZÜLETIK című képes összeállítása

*

A korabeli híradórészlet (hang nélkül):

.

 Műsor: Magyar Televízió Híradó, 1986. január

A felvétel az MTVA tulajdona, az engedélyükkel történik a film bemutatása. Harmadik személynek a további felhasználása TILOS, nem engedélyezett!


***

 

 

2015.12.27.

Cím:    “Édesapám az I. világháborúban… Fekete Ferenc emlékezése”

Szerkesztette:    Megyaszai Szilvia (Püspökladány Anno honlap)

Videó:    Lévai Péter

Készült:    Püspökladány, 2015. október

Műsoridő:     6 : 32

*

*** A film története IDE KATTINTVA olvasható! ***

 

 

*** A film története IDE KATTINTVA olvasható! ***

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

A FATELÍTŐ TÖRTÉNETE IDE KATTINTVA OLVASHATÓ

A FATELÍTŐ GÉPEIRŐL KÉPES ÖSSZEÁLLÍTÁS IDE KATTINTVA OLVASHATÓ

 *

Kérem, olvassák el az összeállításokat a videóban szereplő információk kiegészítéseként!

*

VIDEÓK:

*

Unokáink sem fogják látni – Ráday Mihály műsora, részlet (2001.)

.

A felvétel az MTVA tulajdona, az engedélyükkel történik a film bemutatása. Harmadik személynek a további felhasználása TILOS, nem engedélyezett!

***

*

A püspökladányi Fatelítő – Ladány Televízió (2007.)

.

A felvétel a Ladány Televízió tulajdona, az engedélyükkel történik a film bemutatása. Harmadik személynek a további felhasználása TILOS, nem engedélyezett!

*

2013.12.17.

„Az otthonra hazavágyik még a madár is…”

 

„Szülőföldem, Püspökladány”

.

Kinek mi jut eszébe a címről: saját szülőfalunk, szülővárosunk; sokak és sokunk múltja, jelene; számtalan élet-történet vagy akár egy filmcím.

Biztos lesznek olyanok, akiknek a Surányi Lili által rendezett és Major Sándor által szerkesztett, a Magyar Televízió által – 1972-ben – forgatott dokumentumfilm jut az eszébe, melyben Csák Gyula író gyermekkorának helyszínére, Püspökladányba kalauzolja a nézőket.

A filmről először a B. Kiss Albert pékmester 1991-ben megjelent – Püspökladányi pékmester közéleti, családi naplója és krónikája című – könyvében olvastam.

A könyvben ez olvasható a filmről:

„1978. szeptember 9-én délután 4 órakor a televízió megismételte Csák Gyula Szülőföldem, Püspökladány című filmjét. A filmet először 1972. évben mutatták be. Csák Gyula író gyermekkorát Ladányban kezdte meg. Innen indult el írói pályája felé. Az író a televízió munkatársaival Ladányban járt és filmet forgattak annak múltjáról és jelenéről. A filmben Csák Gyula bemutatta a Bánfi-tanya helyét és magyarázatot fűzött hozzá. Gyermekkorát ott töltötte el. Továbbá bemutatta Kecskés Gyula tanító urat, lakásában beszélgetett el vele. Beszélt a Lenin Termelőszövetkezet elnökével, Barany(a)i Imrével is. A határban egy vízáteresztő gyűrűn ülve érdeklődött az író a szövetkezet életéről az elnöktől. Következett a Fa-, Fémipari Szövetkezet belső életének a megismerése. Nyíri Zoltán, a szövetkezet egyik vezetője adott tájékoztatást a Rákóczi úton sétálva az írónak. Hosszabb időt töltött Matolcsi Lajos nagyközségi tanácselnökkel. A tanácselnök átfogó tájékoztatást adott az írónak Ladányról, mely a városiasodás felé haladva fokozatosan éri el céljait. Majd az új áruház bemutatása következett. A 4. számú közúti és vasúti felüljáró tetején elmondta, hogy a Kincses dombot beépítették a felüljáróba. Fájlalta a domb eltűnését, hiszen gyermekkorában Ágotába menet sokat pihent meg a domb tetején. Következő látogatása Boru(z)s Andráshoz vezetett. András saját készítésű citeráján nótát játszott az írónak, no meg a ladányiaknak is. Majd Dorogi Márton tanító urat látogatták meg. Hiszen az a látogatás bensőséges volt, mivel a tanító úr ismerte fel Csák Gyula gyermekkori tehetségét. A beszélgetés lakásának könyvtárában zajlott le. Tanító úr elmondta, hogy életének fáradozása nem volt hiábavaló. Tanítványai közül eddig 10 személynek kapta kézhez írásait. A következő látogatás Rettegi Istvánné, a helyi múzeum vezetőjének a lakásán volt. Az író tájékoztatást kapott kedves Annuska nénitől Ladány múltjának és jelenének egy-egy részéről. Végezetül Csák Gyula nagybátyját, Pál Józsi bácsit kereste meg, kint a határban, a munkahelyén találta meg. Elbeszélgettek a régmúlt időkről. Azzal a beszélgetéssel vége lett az egy óra hosszat tartó riportfilmnek. Csák Gyula író nem felejtette el, hogy honnan indult el. Szívében magában viseli szülőhelyének múltját és jelenét.”

*

 A filmben látható és hallható még Tóth Béla erdőmérnök is, aki az Erdészeti Tudományos Intézet elismert vezetője volt.

B. Kiss Albert feljegyzése különösen hasznossá válhat számunkra – s nagy segítséget jelenthet a fiatalabb generációk számára is – mivel a filmben nem kerültek feltüntetésre a püspökladányi beszélgetőpartnerek nevei. Azt gondolom azonban, hogy ma még többen vagyunk azok, akiknek a riportalanyok ismerősek, még akkor is, ha esetleg nem ismerhettük, ismerhetjük őket személyesen. Sok olvasónkat még tanították a filmben megszólaló pedagógusok, személyesen ismerték, vagy ismerik Csák Gyula beszélgetőpartnereit, vagy dolgoztak valamely, akkor munkát adó szervezetnél, vagy csak egyszerűen gyermekeiknek adták tovább történeteikben e neveket.

*

A B. Kiss Albert könyvében olvasottak rögtön felkeltették az érdeklődésemet és arra az elhatározásra jutottam, hogy megpróbálom felkutatni és megszerezni a több, mint 40 éve készült filmet és megosztani azt a honlap olvasóival, megkísérelve a lehetetlent, azaz  engedélyt szerezni a film folyamatos „vetítésére” is. Gondolom, sokan érezhetnek – hozzám hasonlóan – kellemes borzongást annak gondolatára, hogy láthatják és hallhatják Püspökladány példaképeinek választott híres pedagógusainkat, Kecskés Gyulát, Rettegi Istvánné Annuska nénit és Dorogi Mártont, csakhogy azok nevét említsem elsőként, kikről utcákat, vagy művelődési központot neveztek el városunkban. Izgatott várakozással tekintettem annak lehetőségére, hogy neves pedagógusainkat saját otthonukban láthatom, hallhatom, megismerhetem gondolataikat, véleményüket, gesztusaikat, hanghordozásukat, nevetésüket, s ezáltal a lehető legközelebb kerülhetek személyiségük megismeréséhez is. Természetesen a többi riportalany is hasznos helytörténeti ismeretekkel, gondolatokkal, vagy megindító érzésekkel gazdagítja a nézőt, s a hallgatót.

Ezen elhatározásomat követte a film felkutatása.

Már a honlap indulásakor felvettem a kapcsolatot Csák Gyula József Attila-díjas íróval – kinek egyik alkotása a püspökladányi szociológiai és társadalmi viszonyokat taglaló A szikföld sóhaja című szociográfia – aki nemcsak a könyve felhasználásához járult hozzá a Püspökladány Anno honlapon, de a támogatásáról is biztosított a film megszerzésére irányuló törekvéseimben. Megkeresésemre ugyanilyen kedvesen támogatott a honlap indulásakor B. Kiss Albertné is, a családtörténeti és közéleti naplókat író B. Kiss Albert pékmester özvegye, ki szintén örömmel járult hozzá férje könyveinek honlapon történő felhasználásához.

A film felkutatását és megszerzését követte aztán a levelek áradata, mely a lejátszási engedély megszerzésére irányult, majd a reményteli várakozás, ami végül meghozta rég áhított gyümölcsét. Nagy köszönettel és hálával tartozom a film tulajdonosának, az MTVA-nak, mely biztosította a film honlapon való megjelentetési és folyamatos vetítési jogát.  A film honlapon való elhelyezési és lejátszási jogát az MTVA a Püspökladány Anno honlap részére engedélyezte, annak letöltése, harmadik személy általi további felhasználása tilos, nem engedélyezett!

Köszönettel tartozom az MTVA önzetlen és megtisztelő támogatásáért, e páratlan lehetőség biztosításáért, mellyel számtalan püspökladányi ember számára tették lehetővé e ritka helytörténeti vonatkozású film megismerését!

Nemrégiben egy nem mindennapi meghívás keretében részt vehettem egy látogatáson a Magyar Televízió székházában, melynek keretében személyes köszönetemet is ki tudtam fejezni az MTVA Archívum és Tartalomkereskedelmi Igazgatóság munkatársainak a Püspökladány Anno honlap nevében, amiért lehetőséget biztosítottak a film vetítésére a honlapon.

Kérem, fogadják szeretettel a filmet, s tekintsék azt egy különleges helytörténeti kordokumentumként! A megszólaltatott személyeken kívül a 40 évvel ezelőtti Püspökladány arculata is kirajzolódik előttünk, korábban nem látott mozgóképeken örökítve meg szülőhelyünk letűnt világát, elődeink életét, gondolatait, lokálpatrióta érzéseit, mellyel e településhez, e földhöz ragaszkodtak! Kérem, fedezzék fel a filmben annak értékmentő tulajdonságát, múltunk megismerésének és az emlékek megőrzésének egyik kivételes lehetőségét! E több, mint 40 éves hang- és mozgóképfelvétel híd lehet a mai generációk számára is gyökereik megismeréséhez, annak szuggesztív megéléséhez, megértéséhez és elfogadásához. Hatása minden nemzedékre vitathatatlan! 

Püspökladány, 2013. december 17.

Megyaszai Szilvia

Látogatóban a Magyar Televízió székházában. A fotón Megyaszai Szilvia, a Püspökladány Anno honlap szerkesztője az MTVA Filmarchívumában.

*

 Köszönöm Burzukné Szilágyi Edit honlap-alapító társam segítségét a film feltöltésében, illetve meghívását a látogatáson való részvételre!!

***

 

A felvétel az MTVA tulajdona, az engedélyükkel történik a film bemutatása. Harmadik személynek a további felhasználása TILOS, nem engedélyezett!

A felvétel az MTVA tulajdona, az engedélyükkel történik a film bemutatása. Harmadik személynek a további felhasználása TILOS, nem engedélyezett!

***

A hozzászólások megtekintéséhez kattints a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre, a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz

 

A filmet készítette: Kárai Lajos, Köbli János és Bihari László

Tovább a friss hozzászólásokhoz

2016.01.14.

Kerekek és lépések Püspökladányban


A “Másfélmillió lépés Magyarországon” (1979) és az “És még egy millió lépés” (1986) című országjáró útifilmek folytatásaként jelent meg 1990-ben a nagysikerű “Kerekek és lépések” útifilm-sorozat az MTV készítésében. A 26 részes film-sorozat keretében a Sárrétre is eljutott a stáb, s a 11. részben megismerhettük Püspökladány emlékeit is.

A 11. rész A Sárrét emlékei címet viseli, s ennek közel 7 perce Püspökladányt mutatja be. Ezen filmrészletet – melyben Dankó Imre nyugalmazott múzeumigazgató is megszólal – tekinthetik meg honlapunkon, melynek bemutatásához ezúttal is köszönjük az MTVA nagylelkű és támogató hozzájárulását!

Hálásan köszönöm az MTVA Archívum és Tartalomkereskedelmi Igazgatóságnak, hogy sokadik alkalommal és önzetlenül biztosítottak lehetőséget a Püspökladány Anno civil helytörténeti honlap számára egy MTVA-tulajdonú film vetítésére!

Köszönöm a film felszerkesztésében nyújtott segítséget Burzukné Szilágyi Editnek!

.

Megyaszai Szilvia

***

A felvétel az MTVA tulajdona, az engedélyükkel történik a film bemutatása. Harmadik személynek a további felhasználása TILOS, nem engedélyezett!

A felvétel az MTVA tulajdona, az engedélyükkel történik a film bemutatása. Harmadik személynek a további felhasználása TILOS, nem engedélyezett!

***

*

Információk a filmmel kapcsolatban:

Főcím: Kerekek és lépések
Alcím: Szekszárdtól a Nagy-Milicig
Műfaj: útifilm
Gyártási év: 1990

Leírás: A “Másfélmillió lépés Magyarországon (1979)” és az “És még egy millió lépés (1986)” című országjáró útifilmek folytatása (Rockenbauer Pál emlékére), 26 részben.

11. rész: A Sárrét emlékei, bemutatott filmrészlet: 27.00-33.49 perc

Írta és rendezte: Gyenes Károly

Narrátor: Sinkó László

Szakértők: Alföldi-Boruss István zene, Derzsényi Balázs művészettörténet, Juhász Árpád geológia, Paládi-Kovács Attila néprajz, Milkovits István növénytan

A csapat tagjai: Tolnai Ferenc technikus, Pápay Zsolt segédoperatőr, Faludi Sándor hangmérnök, Heincz László a rendező munkatársa, Stenszky Gyula és Szabados Tamás operatőrök, Gyenes Károly szerkesztő

MTV 1990-91.

*

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz


A filmet Gombos Imre készítette

Tovább a friss hozzászólásokhoz


A filmet Gombos Imre készítette

Tovább a friss hozzászólásokhoz