Szülőföldem, Püspökladány

„Az otthonra hazavágyik még a madár is…”

 

„Szülőföldem, Püspökladány”

.

Kinek mi jut eszébe a címről: saját szülőfalunk, szülővárosunk; sokak és sokunk múltja, jelene; számtalan élet-történet vagy akár egy filmcím.

Biztos lesznek olyanok, akiknek a Surányi Lili által rendezett és Major Sándor által szerkesztett, a Magyar Televízió által – 1972-ben – forgatott dokumentumfilm jut az eszébe, melyben Csák Gyula író gyermekkorának helyszínére, Püspökladányba kalauzolja a nézőket.

A filmről először a B. Kiss Albert pékmester 1991-ben megjelent – Püspökladányi pékmester közéleti, családi naplója és krónikája című – könyvében olvastam.

A könyvben ez olvasható a filmről:

„1978. szeptember 9-én délután 4 órakor a televízió megismételte Csák Gyula Szülőföldem, Püspökladány című filmjét. A filmet először 1972. évben mutatták be. Csák Gyula író gyermekkorát Ladányban kezdte meg. Innen indult el írói pályája felé. Az író a televízió munkatársaival Ladányban járt és filmet forgattak annak múltjáról és jelenéről. A filmben Csák Gyula bemutatta a Bánfi-tanya helyét és magyarázatot fűzött hozzá. Gyermekkorát ott töltötte el. Továbbá bemutatta Kecskés Gyula tanító urat, lakásában beszélgetett el vele. Beszélt a Lenin Termelőszövetkezet elnökével, Barany(a)i Imrével is. A határban egy vízáteresztő gyűrűn ülve érdeklődött az író a szövetkezet életéről az elnöktől. Következett a Fa-, Fémipari Szövetkezet belső életének a megismerése. Nyíri Zoltán, a szövetkezet egyik vezetője adott tájékoztatást a Rákóczi úton sétálva az írónak. Hosszabb időt töltött Matolcsi Lajos nagyközségi tanácselnökkel. A tanácselnök átfogó tájékoztatást adott az írónak Ladányról, mely a városiasodás felé haladva fokozatosan éri el céljait. Majd az új áruház bemutatása következett. A 4. számú közúti és vasúti felüljáró tetején elmondta, hogy a Kincses dombot beépítették a felüljáróba. Fájlalta a domb eltűnését, hiszen gyermekkorában Ágotába menet sokat pihent meg a domb tetején. Következő látogatása Boru(z)s Andráshoz vezetett. András saját készítésű citeráján nótát játszott az írónak, no meg a ladányiaknak is. Majd Dorogi Márton tanító urat látogatták meg. Hiszen az a látogatás bensőséges volt, mivel a tanító úr ismerte fel Csák Gyula gyermekkori tehetségét. A beszélgetés lakásának könyvtárában zajlott le. Tanító úr elmondta, hogy életének fáradozása nem volt hiábavaló. Tanítványai közül eddig 10 személynek kapta kézhez írásait. A következő látogatás Rettegi Istvánné, a helyi múzeum vezetőjének a lakásán volt. Az író tájékoztatást kapott kedves Annuska nénitől Ladány múltjának és jelenének egy-egy részéről. Végezetül Csák Gyula nagybátyját, Pál Józsi bácsit kereste meg, kint a határban, a munkahelyén találta meg. Elbeszélgettek a régmúlt időkről. Azzal a beszélgetéssel vége lett az egy óra hosszat tartó riportfilmnek. Csák Gyula író nem felejtette el, hogy honnan indult el. Szívében magában viseli szülőhelyének múltját és jelenét.”

*

 A filmben látható és hallható még Tóth Béla erdőmérnök is, aki az Erdészeti Tudományos Intézet elismert vezetője volt.

B. Kiss Albert feljegyzése különösen hasznossá válhat számunkra – s nagy segítséget jelenthet a fiatalabb generációk számára is – mivel a filmben nem kerültek feltüntetésre a püspökladányi beszélgetőpartnerek nevei. Azt gondolom azonban, hogy ma még többen vagyunk azok, akiknek a riportalanyok ismerősek, még akkor is, ha esetleg nem ismerhettük, ismerhetjük őket személyesen. Sok olvasónkat még tanították a filmben megszólaló pedagógusok, személyesen ismerték, vagy ismerik Csák Gyula beszélgetőpartnereit, vagy dolgoztak valamely, akkor munkát adó szervezetnél, vagy csak egyszerűen gyermekeiknek adták tovább történeteikben e neveket.

*

A B. Kiss Albert könyvében olvasottak rögtön felkeltették az érdeklődésemet és arra az elhatározásra jutottam, hogy megpróbálom felkutatni és megszerezni a több, mint 40 éve készült filmet és megosztani azt a honlap olvasóival, megkísérelve a lehetetlent, azaz  engedélyt szerezni a film folyamatos „vetítésére” is. Gondolom, sokan érezhetnek – hozzám hasonlóan – kellemes borzongást annak gondolatára, hogy láthatják és hallhatják Püspökladány példaképeinek választott híres pedagógusainkat, Kecskés Gyulát, Rettegi Istvánné Annuska nénit és Dorogi Mártont, csakhogy azok nevét említsem elsőként, kikről utcákat, vagy művelődési központot neveztek el városunkban. Izgatott várakozással tekintettem annak lehetőségére, hogy neves pedagógusainkat saját otthonukban láthatom, hallhatom, megismerhetem gondolataikat, véleményüket, gesztusaikat, hanghordozásukat, nevetésüket, s ezáltal a lehető legközelebb kerülhetek személyiségük megismeréséhez is. Természetesen a többi riportalany is hasznos helytörténeti ismeretekkel, gondolatokkal, vagy megindító érzésekkel gazdagítja a nézőt, s a hallgatót.

Ezen elhatározásomat követte a film felkutatása.

Már a honlap indulásakor felvettem a kapcsolatot Csák Gyula József Attila-díjas íróval – kinek egyik alkotása a püspökladányi szociológiai és társadalmi viszonyokat taglaló A szikföld sóhaja című szociográfia – aki nemcsak a könyve felhasználásához járult hozzá a Püspökladány Anno honlapon, de a támogatásáról is biztosított a film megszerzésére irányuló törekvéseimben. Megkeresésemre ugyanilyen kedvesen támogatott a honlap indulásakor B. Kiss Albertné is, a családtörténeti és közéleti naplókat író B. Kiss Albert pékmester özvegye, ki szintén örömmel járult hozzá férje könyveinek honlapon történő felhasználásához.

A film felkutatását és megszerzését követte aztán a levelek áradata, mely a lejátszási engedély megszerzésére irányult, majd a reményteli várakozás, ami végül meghozta rég áhított gyümölcsét. Nagy köszönettel és hálával tartozom a film tulajdonosának, az MTVA-nak, mely biztosította a film honlapon való megjelentetési és folyamatos vetítési jogát.  A film honlapon való elhelyezési és lejátszási jogát az MTVA a Püspökladány Anno honlap részére engedélyezte, annak letöltése, harmadik személy általi további felhasználása tilos, nem engedélyezett!

Köszönettel tartozom az MTVA önzetlen és megtisztelő támogatásáért, e páratlan lehetőség biztosításáért, mellyel számtalan püspökladányi ember számára tették lehetővé e ritka helytörténeti vonatkozású film megismerését!

Nemrégiben egy nem mindennapi meghívás keretében részt vehettem egy látogatáson a Magyar Televízió székházában, melynek keretében személyes köszönetemet is ki tudtam fejezni az MTVA Archívum és Tartalomkereskedelmi Igazgatóság munkatársainak a Püspökladány Anno honlap nevében, amiért lehetőséget biztosítottak a film vetítésére a honlapon.

Kérem, fogadják szeretettel a filmet, s tekintsék azt egy különleges helytörténeti kordokumentumként! A megszólaltatott személyeken kívül a 40 évvel ezelőtti Püspökladány arculata is kirajzolódik előttünk, korábban nem látott mozgóképeken örökítve meg szülőhelyünk letűnt világát, elődeink életét, gondolatait, lokálpatrióta érzéseit, mellyel e településhez, e földhöz ragaszkodtak! Kérem, fedezzék fel a filmben annak értékmentő tulajdonságát, múltunk megismerésének és az emlékek megőrzésének egyik kivételes lehetőségét! E több, mint 40 éves hang- és mozgóképfelvétel híd lehet a mai generációk számára is gyökereik megismeréséhez, annak szuggesztív megéléséhez, megértéséhez és elfogadásához. Hatása minden nemzedékre vitathatatlan! 

Püspökladány, 2013. december 17.

Megyaszai Szilvia

Látogatóban a Magyar Televízió székházában. A fotón Megyaszai Szilvia, a Püspökladány Anno honlap szerkesztője az MTVA Filmarchívumában.

*

 Köszönöm Burzukné Szilágyi Edit honlap-alapító társam segítségét a film feltöltésében, illetve meghívását a látogatáson való részvételre!!

***

 

A felvétel az MTVA tulajdona, az engedélyükkel történik a film bemutatása. Harmadik személynek a további felhasználása TILOS, nem engedélyezett!

A felvétel az MTVA tulajdona, az engedélyükkel történik a film bemutatása. Harmadik személynek a további felhasználása TILOS, nem engedélyezett!

***

A hozzászólások megtekintéséhez kattints a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre, a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz