Hősök napi megemlékezés

Emlékezzünk együtt május utolsó vasárnapján hős nagyapáinkra, dédapáinkra…

*


A magyar hősök emléknapjának eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson a világháborúban elesett hőseinek, „akik a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel”.

1924. évben május utolsó vasárnapját a honvédelmi miniszter hősök emlékünnepe elnevezéssel nemzeti ünneppé nyilvánította. 1945-ben még megemlékeztek a hősök napjáról, ezután azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések.

Az I. és II. világháború hőseiről Magyarországon 1989. május 29-én emlékeztek meg ismét nyilvánosan, az első állami rendezvényt 1990-ben tartották meg újra. A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi törvény ismét a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította minden év május hónapjának utolsó vasárnapját.

*

Emlékezzünk meg együtt a Hősök Napján Püspökladány háborús áldozatairól, egy korabeli újsághír, tudósítás felelevenítésével.

Püspökladány lakossága eképpen emlékezett meg 1937-ben a hősök napján saját, első világháborúban elesett halottairól (Püspökladány és Vidéke hetilap 1937. júniusi száma, részlet):

„(…) Május utolsó vasárnapján a hősök emlékére rendelt nemzeti ünnepen kegyelettel áldozott Püspökladány népe a világháborúban elesett derék katonái emlékének. A magyarság ünnepeinek legszomorúbb ünnepe: a hősök napja. A kegyeletes megemlékezés a szokott formák között történt. A délelőtti istentisztelet után, szép napsütéses időben, 11 órakor a frontharcosok, vitézek, csendőrök, leventék, az iskolák és különféle egyesületek s a közönség ezrei gyülekeztek a Hősök szobra előtt, hogy emlékezzenek. Az ünnepélyt a levente zenekar nyitotta meg a Magyar Hiszekeggyel. Az ünnepi beszédet vitéz Molnár Gusztáv református igazgató tanító mondotta, megemlékezve a vérzivataros magyar múlt kétségbeejtő emberáldozatairól, a világháború szomorú végéről:

Trianonról és a szétdarabolt magyar haza fájdalmas jelenjéről, a szívek mélyén szántó szavakkal glorifikálta a világháború hősi halottait. Majd Dögei Ferenc hazafias szavalata fogta meg a lelkeket, hirdetve az örök hallhatatlanságot, a hősi halottak emlékezetét. A katolikus egyházi énekkar a műsor keretében a Himnuszt, a Szózatot, a Szentelt hantok és Messze-messze a határon hazafias énekszámokat adta elő kitűnő összhanggal, Markovits István igazgató, kántor-karnagy lendületes vezényletével. A levente zenekar ismételt játéka után a kegyeletes ünnepély a Hősök szobrának megkoszorúzásával s a frontharcosok, vitézek, csendőrök, leventék díszmenetével ért véget.”

.

 

A püspökladányi Hősök szobra (korabeli felvétel)

.

Részlet “A Nagy Háború püspökladányi áldozatairól, a Hősök szobráról” című cikkből  (Katonaújság, 2014. áprilisi száma, készítette: Megyaszai Szilvia)

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz