Szegedi konferencián

2015.11.28.

Első világháborús önkéntes gyűjtőmunka egy civil helytörténeti honlapon

 

“A Nagy Háború hatása a mindennapok kultúrájának változására” címmel rendeztek konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2015. november 26-27-én.  A kétnapos szakmai rendezvényen számtalan szekció keretében tartottak előadást a téma szakértői, kutatói. A Püspökladány Anno civil helytörténeti honlaphoz kötődő „A Nagy Háború emlékezete napjainkban. Családi emlékezetekre épített helyi közösségi identitások püspökladányi példán”  című interpretáció a Bálint Sándor teremben, a „Muzealizáció, reprezentáció, örökségesítés” szekcióban hangzott el, Megyaszai Szilvia honlapszerkesztő, -alapító és helytörténeti szerző előadásában.  

*

A referátum kitért a civil helytörténeti honlap és digitális gyűjteménye, ezen belül kiemelten az első világháborús önkéntes gyűjtőmunka bemutatására, valamint mindezeknek a helyi közösségi identitásban megjelenő hatásának ismertetésére is.

A bemutatót egy, a szakmai rendezvényre készült kisfilm is színesítette, mely megtekinthető IDE KATTINTVA. A riportfilm azt a ma már különlegesnek  számító helyzetet igyekszik szemléltetni, miszerint a családban még elevenen élő első világháborús emlékezet létezik. A fimben egy püspökladányi adatközlő  a Nagy Háborúban harcoló édesapjára (!!) emlékezik, 100 évvel az események után. A 100 éves emlékek felelevenítésének, ezek értelmezésének a kutatók adhatnak megfelelő keretet, tudományos feldolgozást, melyek azonban önmagukban is jelentős információértékkel bírnak.

Püspökladány település vonatkozásában önkéntes gyűjtőmunkát végzőként – saját tapasztalatokra alapozva – nem győzöm hangsúlyozni, hogy az adatgyűjtés az utolsó pillanatba érkezett, mely a leszármazóknál és a családi emlékezetben még meglévő adatok (történetek, fényképek, dokumentumok, emléktárgyak stb) összegyűjtését illeti.

A Mód László elnök vezette szekció végén zajlott rövid kerekasztal-beszélgetés során elhangzottak, a sok pozitív visszajelzés, vélemény megerősítette a püspökladányi gyűjtőmunka fontosságát, „értékét, értékteremtő voltát, önkéntességből fakadó különlegességét” (idézet: Örsi Julianna etnográfus, a néprajztudomány kandidátusa, ny. múzeumigazgató elhangzott hozzászólásából).

*

A szervezők a rendezvény magas színvonalú szakmai előadásaival, a résztvevők különböző területeken végzett kutatási eredményeinek bemutatásával járták körül a konferencia címéül választott témakört.

A konferencia szervezői: A Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke, a SZAB Néprajzi Munkabizottsága, az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, valamint a Meritum Kulturális és Művelődési Közhasznú Egyesület.

A rendezvény kísérőprogramja az “Itt a lövészárok mentén” című I. világháborús időszaki képeslapkiállítás volt.

*

Köszönöm Glässer Norbertnek a konferencián történő részvétel lehetőségét!

Köszönöm a fotókat a SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének és GlässerNagyillés Anikónak.

Köszönöm a Püspökladányból elszármazott Némedy József hajóskapitány (Szeged) és Szűts Tamás szobrászművész (Kiskunfélegyháza) megtisztelő érdeklődését a Püspökladány Anno honlap szegedi előadásán.

Megyaszai Szilvia

*

Fotók: SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék (Glässerné Nagyillés Anikó), valamint Megyaszai Szilvia

.

A Püspökladány Anno honlap Szegeden:

     

 

*

A rendezvényen megjelent programfüzet az előadások rezüméivel (összefoglalóival):

Megyaszai Szilvia:

A Nagy Háború emlékezete napjainkban. Családi emlékezetekre épített helyi közösségi identitások püspökladányi példán

A Nagy Háború története, eseményei a II. világháborút követően kevésbé kerültek a kutatások középpontjába, jelentősége elhalványult a modern kori hadviselés és háború árnyékában. A családi emlékezet múlásával megkopott a személyes sorsok, a közkatonák és közemberek hősi nimbusza, s ahogy kopott a családi és helyi közösségi emlékezet, úgy tűnt el az „ember” is a számok és statisztikai adatok tengerében. Nagy Háborút megjárt családi felmenő leszármazójaként, illetve önkéntes helytörténet-kutatóként az emberi motivációk, a személyes katonasorsok megismerése ösztönzött, s ezt állítottam önkéntes gyűjtőmunkám fókuszába. Elsősorban nem a háború globális és nemzeti okainak és következményeinek kutatására, rendszerbe foglalására törekedtem, hanem a háborút nem irányító, hanem elszenvedő közkatonák sorsának, illetve családi emlékezetének megismerésére irányult a figyelmem. Az emlékek és tapasztalatok gyűjtését személyes környezetemben, illetve egy lokálpatrióta közösségben folytattam elsősorban, valamint segítségül hívtam ehhez az internet, valamint egy közösségi oldalon működtetett, Nagy Háborús témájú, tematikus felületeim lehetőségeit is. Előadásomban saját példákon keresztül azt kívánom bemutatni, hogyan, milyen eredményekkel valósítható meg az emlékezet legelemibb formájának, a családi emlékezetnek a mozgósítása egy helyi (települési, elszármazotti stb, azaz lokálpatrióta) közösségben, valamint egy helytörténeti honlap segítségével, másrészt hogyan lehetséges az internetes közösségi felületek bevonása e munkába. Azt szeretném szemléltetni, hogyan működik mindez a gyakorlatban, tapasztalataimat nem az elméleti tudomány, hanem a valódi „terepmunka” oldaláról kívánom összegezni.

*

A konferencián készült néhány fénykép, a teljesség igénye nélkül:

 

*

A konferenciáról szóló médiahír: http://szegedma.hu/hir/szeged/2015/11/ketnapos-konferencia-az-i-vilaghaboru-tarsadalmi-hatasairol-szegeden-fotok.html?author=70

A rendezvény részletes programja (a képre kattintva olvasható):

Köszönöm itt is a “recenziókat”:

https://www.facebook.com/megyaszai.szilvia/posts/1003658759685906?pnref=story

*

 

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz