Visszaemlékezések

.

Ki hogyan látta, élte meg püspökladányi éveit, különböző korszakait? Személyes élmények, emlékek olvasóink, szerzőink tollából…

*

Korábbi írások a honlapon:

  ISKOLAI EMLÉKEINK rovat (megtalálható: Oktatási intézmények/Iskolák/Iskolai emlékeink) – Győri Andrea, Dr. Pánti Irén és Zagyva Ági visszaemlékezései (Kattintson IDE a részletekért!)

↓  HISTÓRIÁK rovatCseh József történetei, nagyszerű írásai a régi időkről és Zagyva Ági és Unoka visszaemlékezései  (Kattintson IDE a részletekért!)

↓ A VISSZAEMLÉKEZÉSEK rovat folytatása: ITT

(a rovatok a bal oldali menüoszlopban találhatóak és megnyitva az almenük egyesével nyithatóak)

***

 2015.12.30.

Visszaemlékezések

Ki hogyan látta, élte meg püspökladányi éveit, különböző korszakait? Személyes élmények, emlékek olvasóink, szerzőink tollából…

*

Korábbi írások a honlapon:

↑  ISKOLAI EMLÉKEINK rovat (megtalálható: Oktatási intézmények/Iskolák/Iskolai emlékeink) – Győri Andrea, Dr. Pánti Irén és Zagyva Ági visszaemlékezései (Kattintson IDE a részletekért!)

↓  HISTÓRIÁK rovatCseh József történetei, nagyszerű írásai a régi időkről és Zagyva Ági és Unoka visszaemlékezései (Kattintson IDE a részletekért!)

(a rovatok a bal oldali menüoszlopban találhatóak és megnyitva az almenük egyesével nyithatóak)

***

 

Zagyva Ági tollából…

Helyek, ahol egy mai „negyvenes” szórakozott anno Püspökladányban…

 

Ifjúsági ház: Galaxy és Helios disco

Középiskolás éveim Hajdúszoboszlóhoz kötnek, imádtam az iskolát, a kollégiumot és természetesen az osztálytársaimat.  Minden hétvégén hazajártam Püspökladányba, így a péntek estéknek mindig meghitt szerepe volt a család életében.  Másodikos lehettem, mikor is a péntek este teljesen másról kezdett el szólni… Csengettek… Két szoboszlói osztálytársnőm állt a kapunkban. Akkori hitvallásuk szerint Depeche Mode rajongónak öltözve:  fekete szerkó, feltupírozott haj, bakancs… Azt hallották, Ladányban nyílt egy új diszkó és úgy gondolták ugorjunk el együtt, aztán pedig Nálunk töltenék az éjszakát. Látni kellett volna Édesanyám arcát, mikor húztuk fel az ágyneműt a két „idegennek”, hogy ugyebár legyen hol és miben aludniuk majd, ha hazajövünk. Nem sok jót sejtetett, de elengedtek… Én pedig azon az estén  bűnbe estem és ettől a naptól kezdve minden pénteken ott volt a helyem az Ifjúsági házban… Erről az időszakról  nagyon sok minden jut eszembe, mert meghatározó volt az életemben és nagyon tartalmas, mert a Galaxy  nemcsak egy diszkó volt, hanem annál sokkal több… fogalom. És nem kizárólagosan a püspökladányiaknak nyújtott kulturált szórakozási lehetőséget, hiszen a környező kistelepülésekről is igen sokan jártak ide,  híre volt, jó híre… Egész héten készültünk a péntek estére, kölcsönkértük egymás ruháit, hogy minden héten másik szerkóban tudjunk díszelegni a táncparketten. Volt, hogy busszal mentünk fel, volt, hogy gyalog, de egy biztos: az estét a Hangulatban indítottuk, ott vártuk be egymást,  majd irány a „szomszédság”.  Ahol már várt a  diszkógömbre hasonlító keverőpult,  benne a Dj-vel. A  kisterem adott helyet a nagy beszélgetéseknek bent,  a Hangulat előtti kőpadka pedig a nagy beszélgetéseknek kint… Lassúblokkok,  a meghívott vendégek sora, csocsózás, fényjáték,  a különböző versenyek, pl. lambada táncverseny,  kvíz kérdések, melyeket mindig „Jakson” fejtett meg. Egész este zene-tánc-zene, és a végén az elköszönés pillanata: “sziasziaisziasziasziaszia…” Majd az emberhullám lassan kígyózott ki az épületből éjfélkor, merthogy ennyire „szülőbarát” volt az akkori  világ…  A Petri-telepi társaság – így utólag bevallom őszintén  – a 42. úton vette haza az irányt, ahol akkor egy autó se járt. A szombat esti Helios, filmvetítéssel  egybekötött estéje Nálam „nem nyert hangszórót”, ezért is fordult elő, hogy ki-kikacsingattunk más helyre.

Ez a hely volt a nádudvari Művelődési ház, ami a miénkhez képest egy modern épületnek számított… nagyon modernnek… Eseti alkalommal jártunk át szombatonként, a szülőktől elkért Dacia és Lada személyautókkal.  Jó volt ott is, de valahogy érezte az ember, hogy nem otthon van, flancosabb volt a hely, sok idegen arc, szerintem hangulatában meg sem közelítette a Galaxyt.

.

Művelődési ház: Nosztalgia

Ha jól emlékeszem, még az Ifiházba jártunk javában, mikor is jött a hír, hogy a Műv.házban is van valami rendezvény. Más a zene, idősebbek is vannak, tovább van nyitva, olyan nosztalgia jellegű, próbáljuk ki… Tényleg más volt és egyben furcsa is, hogy gyermekkorunk fontos  fellépéseinek helyszínén – néptánc, énekkar –  most egy szórakozóhely működik, egy picit „lepusztult”  volt, de hát mindent meg lehet szokni…

.

Volt pártház: Herédi, Volt bútorbolt: Joker

Mivel mindkettőben egyszer voltam életemben, nem tudok sokat azon kívül, hogy a 90-es évek meghatározó helyei voltak városunkban. Utóbbi azért emlékezetes számomra, mivel férjurammal itt lassúztam először és utoljára nagy plénum előtt.

*

És hogy akkor hol is szórakoztam még ebben az időszakban… Mivel a középiskolás legjobb barátnőm párja a Rákóczi utcai Zserbóban volt Dj, ezért egyrészt ott. Aztán mivel rájöttem, hogy vonz a rock zene, és abban az időben jött be fogalomként, hogy valaki alternatív – és Én annak gondoltam magam -, ezért a Zsidó iskola épületében tartott bulikba jártam, mely nagy beszélgetéseknek adott helyet. Az idejáró fiatalok egy nagy családot alkottak, s életre szóló barátságok köttettek.

Voltak még kisebb helyek, amik szintén fogalommá váltak a mai negyvenesek körében, pl. Oros, Csillag, Pince, Fortuna…

Egy biztos, a 80-as 90-es években szinte folyamatosan volt szórakozóhely a városban, ahol a fiatalok tudtak táncolni, beszélgetni, ismerkedni, szórakozni,  és így van is mire visszaemlékeznie egy “negyvenesnek”, hogy hol is szórakozott anno Püspökladányban…

 2015. 12. 30.

Zagyva Ági

***

A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.

***

Tovább a friss hozzászólásokhoz