„Csodálatos Caporetto” címmel rendeztek emlékkonferenciát 2017. május 4-én a Debreceni Egyetemen. A nemzetközi konferencia szervezésében a Debreceni Egyetem mellett Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Magyar Hadtudományi Társaság és a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár vett részt, s a magyar előadókon kívül olasz és szlovén hadtörténészek előadásai színesítették a szakmai programot.
*
Az emlékkonferencia a Nagy Háború éveinek centenáriuma alkalmából elsősorban az 1917. évi eseményekre fókuszált, mindenekelőtt a 12. isonzói csata, a nagy jelentőséggel bíró caporettói áttörés eseményeinek, az előzmények és következmények ismertetésére.
Az emlékkonferencián elhangzott számtalan előadás által megismerhetővé vált a korszak hatalmi, politikai, katonai erőviszonyai, gazdasági, társadalmi jellemzői, harcászati eseményei, mindamellett méltó emléket állítottak az elesett hősöknek és áldozatoknak is.
Mint ismeretes, a caporettói áttörés néven ismertté vált hadműveletre (más néven 12. isonzói csatára) 1917. október – november hónapban került sor a szövetséges Osztrák–Magyar Monarchia, a Német Birodalom, illetve Olaszország haderői között. A monarchiabeli és a német csapatok az addigra kialakult, elhúzódó állóháború gyakorlatával szakítva Caporettónál áttörték az olasz frontvonalat és megindultak Olaszország belseje felé, gyakorlatilag az első meghatározó győzelmet aratva a Nagy Háború több éves történetében. A hadművelet a Monarchia számára kiemelkedő sikereket hozott, a frontvonalat később egészen a Piave-folyóig tolta előre.
*
A háború száz éves évfordulója alkalmából szervezett konferenciát aznap egy emlékfutás előzte meg, melynek résztvevői a debreceni Hősök Temetőjétől érkeztek a konferencia helyszínére, s kegyelettel adóztak e futással az első világháború katonái emléke előtt. Az emlékülés szakértő moderátora Dr. Négyesi Lajos ömt. alezredes, hadtörténész, a HM Kegyeleti Diplomáciáért Felelős Miniszteri Biztos belföldi referense volt.
Az ünnepi köszöntők sorát Dr. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora kezdte, ki örömét fejezte ki abból az alkalomból, hogy egyetemük lehet házigazdája e rendezvénynek. Komolay Szabolcs, Debrecen város alpolgármestere köszöntőjében kiemelte Debrecen szerepvállalását a Nagy Háborús események vonatkozásában, s említést tett arról, hogy Debrecen hamarosan emléktáblát kíván elhelyezni az isonzó-csaták egyik helyszínén. Tömböl László nyugállományú mk. vezérezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke köszöntőjében elhangzott, hogy a Nagy Háború alatt összesen 6 katonai alakulat (honvéd-, huszár és gyalogezred) állomásozott Debrecenben, mely alakulatok így szerves részét képezték a város életének is. A katonák ellátása és felszerelése mellett a sebesültekről is gondoskodott a megyeszékhely, hisz kórházaiban egy év alatt 60.000 sebesült katonát láttak el a háború idején.
*
A nyitóelőadást dr. Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök tartotta meg, ki ismertette a Magyar Honvédség napjainkban ellátandó feladatrendszerét, hazai és nemzetközi szerepvállalását. Előadásában – melyben a magyarok nagy, sorsfordító harcairól, csatáiról is beszélt – kiemelte azt is, hogy a katonának, aki életét adja, emléke örökké él, mert mindig és mindenkor a hazáért harcol.
*
A konferencia második részét Dr. Barta Róbert egyetemi docens, a DE Egyetemes Történeti Tanszék vezetője nyitotta meg „Politikai viszonyok, korrajz. Az 1917-es év” című előadásával. Ebben ismertette a háborús diplomáciában bekövetkezett fordulatok jelentőségét, az orosz forradalmak Nagy Háborúra gyakorolt hatását, a hadszínterek, illetve a hátország általános helyzetét, illetve Magyarország társadalmi és politikai viszonyrendszerét a Nagy Háború negyedik évében.
*
Dr. Ruszin Romulusz dandártábornok, a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka az 1917. évi események hadászati környezetének, valamint a caporettói áttörés harcászati eseményeinek bemutatásával tárta elénk a szövetséges előrenyomulás és térnyerés jelentőségét, kitérve a stratégiai célok, a szemben álló felekre leselkedő kockázatok és a következtetések bemutatására is.
*
Marco Mantini olasz történész Olaszország szemszögéből tárta elénk a 12. isonzói csatát és az előtte zajló hadműveleti helyzetet, különleges módon biztosítva e két előadás az akkor szembenálló felek nézőpontjainak szintézisét.
*
Ezt követte Dr. Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának előadása, mely a caporettói áttörés logisztikáját ismertette meg a hallgatósággal, a „gyártól a lövészárokig”. A caporettói áttörés kivitelezésére mindössze 44 nap állt rendelkezésre a terv jóváhagyását követően, ez idő alatt kellett biztosítani és a helyszínre szállítani azt a tömeges hadi eszközt, ellátmányt, katonát és lovat, mely e nagy volumenű támadáshoz szükségessé vált. A bemutatott és olykor döbbenetes számadatok megismerése „emberléptékűvé” tették a háborút, s rendkívül érdekessé tették a prezentációt.
*
Dr. Kaló József egyetemi adjunktus a német hegyivadászok szerepét mutatta be a 12. isonzói csatában, kitérve a magashegyi viszonyok között folytatott harcok jellemzőire, s a Rommel-különítmény jelentőségére is.
*
(Archív felvétel. Készítette: Megyaszai Szilvia, 2016, Kobaridi Múzeum)
A konferencia harmadik terminusát Zeljko Cimpric történész, a szlovén kobaridi múzeum igazgatóhelyettese nyitotta meg előadásával. Kobarid (olaszul Caporetto) I. világháborús múzeuma 1993-ban elnyerte „A legjobb európai múzeum” címet. A múzeum az Isonzó-front Nagy Háborús eseményeit mutatja be, s emléket állít a 12. isonzói csatának, mely tulajdonképpen az osztrák-magyar csapatok első és egyetlen jelentős előretörését jelentette az olasz fronton. A múzeumban magyar nyelven megtekinthető dokumentumfilm a korabeli eseményeket dolgozza fel. A kobaridi múzeum különlegessége egy nagyméretű földrajzi makett, melyen fényjáték segítségével rekonstruálták a caporettói csatát, óráról órára megörökítve az eseményeket. Az előadó helikopterről készült jelenkori helyszínfotókkal színesítette előadását, s mutatta be a konferencia résztvevőinek az egykori (többnyire hegyvidéki) frontszakasz mai képét.
(A múzeum gazdag tárlatát, a különleges rekonstrukciós makettet személyesen is volt szerencsém látni az elmúlt évben, az Isonzó Expressz 2016 évi útján. Az idei évben szintén eljuthatnak az Isonzó Expressz utasai a múzeumba, javaslom ennek megtekintését az érdeklődőknek.)
*
Dr. Négyesi Lajos ömt. alezredes, hadtörténész, a HM Kegyeleti Diplomáciáért Felelős Miniszteri Biztos belföldi referense a tolmeini hídfőben harcoló magyar alakulatok részvételét ismertette a 12. isonzói csatában, s dicsérte a főleg alföldi katonákból álló alakulatok magashegyi viszonyok között alkalmazott, elismerésre méltó harcmodorát, más magashegyi hadszíntereken szerzett harci gyakorlatát. Az előadó ismertette a konferencia résztvevőivel a terület (Júlia-Alpok) többnyire kegyetlen terepviszonyait, és a hídfő megszerzésének/megtartásának nehézségeit is. Kutatásait sok évi helyszíni bejárás, hadszíntérkutatása eredményei is alátámasztották.
*
Maruzs Roland alezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadtörténésze több, Caporettónál harcoló és katonai kitüntetésben részesülő magyar hős katona élettörténetét, háborús fegyvertényét ismertette, köztük természetesen a Debrecen egykori háziezredének számító császári és királyi 39. gyalogezred katonáival. Az előadó e minőségében a Kossuth Rádióban naponta hallható „Hősök Naptárának” tartalomfelelőse is, ki kollégáival együtt több évre való anyagot gondoz.
*
A konferencia negyedik etapját Dr. Lippai Péter ezredes, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokhelyettese nyitotta meg, ki Bertalan Árpád hadnagy, az első világháborúban kiemelkedő teljesítményt nyújtó katona életével, katonai pályafutásával és szellemi örökségével ismertette meg a konferencia résztvevőit. Bertalan Árpád ma egy különleges rendeltetésű ezred névadója, ki a magyar ejtőernyős fegyvernem egyik megszervezője is volt egyben.
*
Dr. Keményfi Róbert, a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék egyetemi tanára „a háborús táj néprajzáról, Caporetto után” címmel tartotta előadását, aki az emlékezetkutatás mellett Körösfői-Kriesch Aladár frontfestő megélt élményeinek bemutatásával, értelmezésével is színesítette előadását.
*
Kiss Róbert zászlós, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár 39. Lövészzászlóalj vezénylő zászlósa Debrecen egykori háziezredének, a császári és királyi 39. gyalogezred történetének és néhány nagyszerű katonája élettörténetének bemutatásával zárta a szakmai rendezvényt. Előadásán az általa bemutatott hős katonák egy-egy élő leszármazottja is képviseltette magát, személyessé téve ezáltal a múltat, élő kapcsot képezve az első világháború és a jelenkor között.
(Püspökladány egykori első világháborús katonáinak zöme is ezen alakulat soraiban, a császári és királyi debreceni 39. gyalogezred kötelékében vett részt a Nagy Háborúban. Róluk a Püspökladány Anno honlap I. világháború rovatában is olvashatnak.)
*
Dr. Négyesi Lajos ömt. alezredes, hadtörténész, a HM Kegyeleti Diplomáciáért Felelős Miniszteri Biztos belföldi referense a konferencia zárásában összegezte a tartalmas nap tapasztalatait, s örömét fejezte ki a felől, hogy a Debreceni Egyetem vállalta a konferencia szakmai anyagának könyv formában való megjelentetését.
Köszönöm a Püspökladány Anno honlap nevében a konferenciára szóló meghívást, a részvétel lehetőségét, a szervezők lelkiismeretes munkáját és az előadók magas színvonalú szakmai előadásait!
Megyaszai Szilvia
*
Konferencián készült fotók: Megyaszai Szilvia
***
A hozzászólások megtekintéséhez kérem, kattintson a “Tovább a friss hozzászólásokhoz” lehetőségre a következő sorban.
***
TUDÁSPRÓBA
|